|
1. Az olvasott szöveg elejéből kiderül, hogy a szöveg egy nagyobb mű részlete. Hol helyezkedik el az idézett szöveg a mű egészén belül?
Igazolja válaszát egy vonatkozó rész idézésével!
Hely: Az idézett szöveg a mű végén helyezkedik el.
Idézet: „Befejezvén hősöm életének és korának leírását, szívesen elismerem, hogy az nem lehetett annyira teljes…”
2. Jókai személyiségével kapcsolatban két hasonlattal is él a szöveg (2. és 3. bekezdés).
a) Mihez hasonlítja Jókai lelkét?
A. 2. bekezdés: „Lelke olyan volt, mint egy sima tó.”
B. 3. bekezdés: „Olyan, mint a selyemgubó – nem látszik az elevenje a sok selyme miatt.”
b) A két bekezdés alapján állapítsa meg, hogy melyik igaz az alábbi állításpárok tagjai közül Jókaira? Húzza alá az igaz állítást!
Nem voltak érzelmei – érzékeny volt
Sokszor játszott szerepet – képmutató volt
Viselkedése mindig megfelelt az érzelmeinek – viselkedése nem mindig felelt meg az érzelmeinek
Nem tudott megharagudni – nem tudott hosszan haragudni
Nem ismerte a bosszúvágyat – bosszúvágyán nem tudott felülkerekedni
Levelében voltak személyes megnyilvánulásai – levelében nem voltak személyes megnyilvánulásai
3. A 4. bekezdés az életrajzírás „új nehézségeiről” szól. Fogalmazza meg, hogy mi ez az „új nehézség”!
Az „új nehézség” abban áll, hogy a szerző személyesen, közelről ismerte Jókait, hiszen gyakran találkoztak a parlamentben, a klubban, a különböző lapok szerkesztőségében, vagy épp a közös barátoknál. Ha az ember közelről ismer valakit, nehéz elfogulatlan, objektív képet alkotni róla.
4. Döntse el, hogy melyik igaz (I) és melyik hamis (H) a következő állítások közül! Ha hamisnak ítéli az állítást, döntését támassza alá a szövegből vett idézettel!
A kortársak körében több különféle Jókai-kép élt. Igaz.
Mind a kortárs olvasók, mind Mikszáth közelről láthatták Jókait. Igaz.
Mikszáth és Jókai életviszonyai megegyeztek. Hamis. „Életviszonyaim némi hasonlatosságánál fogva vele sokat érintkezhettem a parlamentben…” (Az életviszonyaik tehát hasonlóak, de nem egyeznek meg teljesen! Ez a kérdés nem egyértelmű, mert sokan a „némi hasonlatosság” és a „megegyezés” között nem fognak különbséget tenni, habár épp a „némi” jelző utal arra, hogy szó sincs életviszonyaik „megegyezéséről”.)
5. Kortársai-e a szöveg szerzőjének az alábbi, idézett személyek? Igazolja döntését a szöveg egy-egy vonatkozó kifejezésével!
Tisza Kálmán
Igen-nem
„…tanúja voltam. Egy nyolc tagból álló politikai társaság mondta el egyenkint fehér asztalnál a Tisza Kálmán bukásának történetét, körülményeit, okait és belső rugóit, de mind a nyolc szemtanú másképpen…Mindebből az a tanulság, hogy kortársak számára, kortársról nehéz történelmet írni…”
Gyöngyössy István, gróf Koháry István
Igen-nem
„Mennyivel hálásabb egy a századok mohából kiásott régi alak?”
6. A 2-8. bekezdés az életrajzírás nehézségeivel kapcsolatos kijelentéseket tartalmaz, és ezeket indokolja Párosítsa az állításokhoz a szöveg szerint hozzájuk tartozó indoklásokat! (Az állítások száma mellé írja a megfelelő indoklás betűjelét!)
I. Nehéz feladat Jókai személyiségének bemutatása.
II. A szerző és hősének személyes ismeretsége látszatkönnyebbség.
III. A szemtanúk véleménye nem összegezhető közös véleménnyé
IV. Az elmúlt korok alakjának ábrázolása viszonylag egyszerűbb.
A) A kortárs olvasók személyes ismeretség alapján saját képet alkothatnak Jókairól
B) A régi idők alakjainak nincs szemtanúja
C) Különböző Szemtanúk különböző mozzanatokat találnak fontosnak egyazon dologban.
D) Jókai az érzelmeit csak részben mutatta ki, és személyes műfajai is személytelenek.
Megoldás:
I. - D
II. - A
III. - C
IV. - B
7. A 4-8. bekezdés világos szerkesztési elvet követ. Az érvelés gondolatmenete itt a következő szerkezeti elemeket tartalmazza: állítás, általánosítás, ellenpélda, indoklás, példa. Állítsa a szöveg gondolatmenetének megfelelő sorrendbe a felsorolt elemeket!
4. bekezdés: állítás
5. bekezdés: indoklás
6. bekezdés: általánosítás
7. bekezdés: példa
8. bekezdés: ellenpélda
8. „ahány szem, annyiféle Jókai és Jókai-környezet él” (5. bekezdés) – A szöveg egyik későbbi bekezdése konkrét példákat sorol erre a kijelentésre. Írja a vonatkozó bekezdés számát a négyzetbe, majd írjon két-két összetartozó példát a bekezdésből a két szempontra!
10. bekezdés
„(annyiféle) Jókai”: ”tarokkozó bácsi a klubból”, „kokárdás, nyalka ifjú”
„(annyiféle) Jókai-környezet”: „merengve jár kampós botjával hálóköntösben rózsái közt”, „a cercle-nél egy finom udvaronc gesztusaival cseveg a királynéval”
9. A 16. bekezdésben Mikszáth különbséget tesz „a fotográfus-féle rideg-igazság” és a „művész igazsága” között. Állapítsa meg, hogy a 15. bekezdésből mit rögzíthetne a „fotográfus-igazság”!
Zrínyi Ilonával kapcsolatban: Amikor „ecetet kóstol”.
Bismarckkal kapcsolatban: A „bütyköt, amely esetleg a lábujjain volt”.
A szemöldökkel kapcsolatban: „Túlbozontos szemöldökét.”
10. Az idézett szöveg műfaja esszé. Igazolja a szöveg 12-16. bekezdéséből vett egy-egy idézettel az esszé következő műfaji jellemzőit! (Egy idézet csak egy szempontnál szerepelhet.)
személyes hangvételű: „Hát hiszen annyi eszem nekem is van…”
vállaltan elfogult a témával kapcsolatban: „Nem ártottam vele senkinek, de én magam kedvesen töltöttem az időt, mert több mint egy esztendeig foglalkoztam és éltem vele, ki őt mindenkor szerettem.”
a probléma tárgyilagos, tényszerű körüljárásra törekszik: „Ha van valami érdemem, az, hogy erőt tudtam venni ezeken az érzéseken, melyek az embert kedves és bámult írójához fűzik…, s kíméletlenül feltártam hibáit is.”
a szélesebb nagyközönségnek szól: „Az emberek különféleképp gondolkodnak….Lesznek, akik azt mondják…Lesznek viszont…”
nem törekszik megcáfolhatatlan bizonyításra: „Ha nem sikerült, nem röstelkezem, mert nem én vagyok az első ember, aki erejénél többet mert.”
a gondolatot nemcsak kifejti, hanem képszerűvé, érzékletessé is teszi: „Ámde ha valakinek vastag orra van és túlbozontos szemöldöke, én elhiszem, hogy egy vékony vonalú görög orr, egy finom ívezetű szemöld jobban állna neki…”
a francia essay szóból ered, amely szó szerinti próbálkozást jelent: „Végre is nem az én szakmám, csak egy hiábavaló kísérlet volt.”
11. A 9. és a 16. bekezdésben Mikszáth az életrajzírás és az életrajzi tények viszonyáról elmélkedik. Döntse el, hogy a következő témák közül melyik tartozik a 9. és melyik a 16. bekezdéshez!
A. A hiteles ábrázolás feltétele
B. A tények közlésének célja: az ábrázolás igaz volta
C. A vonatkozó tények mennyiségének és a személyiség megragadásának viszonya
D. A tények közlésének célja: az egyéniség megmutatása
9. bekezdés: C, D.
16. bekezdés: A, B.
Forrás: [origo]
_________________
Felvételi | Érettségi | Iskolaújság
|
